Lehet róluk nem tudomást venni. Bár ez elég nehéz. Egy biztos: mindenkinek van róla véleménye. Kinek ilyen, kinek olyan.

Nem akarok politizálni, azt meghagyom másnak. Pusztán emberi oldalról közelíteném meg a kérdést. Mert ha nem figyelünk, akkor a nézetkülönbözőségek, véleményeltérések miatt emberi kapcsolatok, barátságok mehetnek tönkre. Mert véleménye mindenkinek van.
A téma megosztó. Megosztja a társadalmat, a baráti kört, néha bizony a családot is.

Itt vannak, jelen vannak. Tetszik vagy sem, de életünk részei a menekültek, bevándorlók. Hogy meddig és milyen mértékben, azt egyelőre tőlünk okosabb emberek sem tudják. Mindenki eldöntheti, hogy akar-e, tud-e segíteni, milyen mértékben kíván belefolyni a témába. Ha rendőr, katona, túl sok választása nincs is. Véleményétől függetlenül parancsot teljesít. Önkéntesként, magánemberként ki-ki eldöntheti, mennyit szeretne tenni az ügyben, akar-e egyáltalán bármit is tenni. Tegyék a szívükre a kezüket, és döntsék el! Felelősségteljesen.

De vajon megengedhetjük-e, hogy létükkel beférkőzzenek az étkezőasztalunkhoz az esti beszélgetéseinknél, illetve barátokkal sörözgetve kellemes délutáni óráinkba? Lehet véleményünk, sőt, van is. De kell-e ennek lépten-nyomon hangot is adni? Mert vannak dolgok, amiket mi nem tudunk befolyásolni. Amikor jobb bölcsen háttérbe húzódni, és nem feltétlenül kinyilvánítani a véleményünket. Főleg nem hangos és éles vitába kezdeni miattuk a szeretteinkkel. Mert igazából attól nem változik semmi. Vannak dolgok, amibe egyszerűen nincs beleszólásunk. Nem vagyunk olyan pozícióban, hogy tudnánk ellene tenni.

Persze érdemes követni, figyelni az eseményeket, olvasni a híreket, hiszen tájékozottnak kell lennünk. Jó, ha tudjuk, mi történik a nagyvilágban, mi történik körülöttünk. De vajon érdemes ennél mélyebbre ásni a témában? Érdemes emiatt barátainkkal, családunkkal, kedvesünkkel összevitatkozni? Megéri egy családi ebédet, romantikus vacsorát tönkretenni? Nem biztos, hogy jó, ha hagyjuk, hogy életünk hétköznapjaiba ilyen formán, ilyen durván beférkőzzenek. Nem szabad, hogy emiatt kellemetlen órákat éljünk meg szeretteinkkel. Vacak dolog, ha netán annyira elfajul egy-egy vita, hogy megromlik az addig harmonikus, jól működő kapcsolat. Könnyen tönkremehetnek barátságok. Persze feltehetjük a kérdést, hogy akkor az milyen barátság volt? De az biztos, hogy senkinek nem hiányzik a vita, a veszekedés. Márpedig mostanában ettől hangos a környezetem.

Üljünk le egy percre, vegyünk egy mély levegőt, és gondolkodjunk. Biztos, hogy megéri?