Csakazértis

Sorozatomat folytatva újabb témához érkeztem. Na szerintem ezzel fogom kiverni a biztosítékot. :-) Örök feszültség és ellentmondás, hogy vajon érdemes-e bejelölni a családi állapotunkat, és megjelölni párunkat a közösségi oldalon?!

Általános vélemény

Általános véleményem az, hogy mindenki úgy csinálja, ahogy az nekik jó! És nem véletlen a többes szám! Hiszen párkapcsolatról beszélünk, vagyis szerintem ezt is meg kell beszélni.

Amennyiben párunk nem szeretné közzétenni, akkor ne tegyük közzé. Szerintem nem helyezhetjük előtérbe személyes érdekeinket, hiszen párkapcsolatnál nem ÉN vagyok, hanem már MI. Ennek megfelelően erről is közös nevezőre kell jutni.

Ha valamiért is nem szeretné, akkor beszéljük meg, érveljünk, majd hozzunk közös döntést. Biztosan jó oka van rá. De ha határozott kérése ellenére másképp csináljuk, az örök veszekedésforrás lesz… Biztosan megéri?

Személyes vélemény

Személyes véleményem pedig az, hogy csak azt adjuk meg, hogy egyedülálló, kapcsolatban, házas, de ne jelöljük meg a másik személyét. Azt is elárulom, miért gondolom így.

A társkeresőket jó esetben így kipipálhatjuk, bár mindenki tudja, hogy egyeseket egyáltalán nem riaszt vissza, ha a másik kapcsolatban él. De mondjuk jó esetben nem zaklatnak. Mindenki előtt nyilvánvaló a családi állapotunk, de nem több.

Aki ismer, valóban személyesen is ismer, és vagyunk olyan közeli jó kapcsolatban, az úgyis ismeri párunkat is. Ha akarja, megtalálja, és bejelöli, de ha csak a mi ismerősünk, úgysem fogja megkeresni.

Aki annyira nem közeli ismerős, annak pedig ez az információ bőven elég. Neki ennél több nem kell.

Párunk nem egy relikvia, egy megnyert kupa, amit díszes dobozba csomagolva mutogatunk másoknak. Persze büszkék vagyunk rá, tiszteljük, de igazából sosem értettem, hogy a világhálóra minek kiírni, hogy na aztán most már te hozzám tartozol! Egy párkapcsolat másról, ennél sokkal többről szól. És ha valakinek ez a külsőség olyan sokat jelent, az már önmagában elgondolkodtató… Annak csak egy újabb szám vagyok? És vajon hányadik?

Párkapcsolatom és a közösségi oldal

Soha semelyik párkapcsolatomban nem voltunk kölcsönösen megjelölve a másikkal. Nem ez számított. Ettől a bizalom és szeretet megvolt.

De még messzebbre megyek, csak azért, ha még mindig egyetért velem valaki, na akkor most már durranjon az a biztosíték! ;-)

Jelenlegi párommal még csak ismerősök sem vagyunk a közösségi oldalon.

Na hallom már a robbanást? :-)

Elárulom miért. Már egy jó ideje ismertük egymást, amikor bejelöltem végül. Előtte sosem beszélgettünk a közösségi oldalról. Nem jelölt vissza, ámde nem is utasított el.

Helyette leült velem beszélgetni. Úgy, mint két felnőtt ember.

Érvei között szerepelt, hogy nem kell folyamatos kontrol alatt tartani egymást ahhoz, hogy tudjuk, bízhatunk a másikban. Egyikünknek sem jó. Nem érezhetjük magunkat elég szabadnak, hiszen olyan, mintha folyton figyelne a másik.

Félhetünk, hogy mikor teszi szóvá a másik a miért lájkoltad annak a csajnak a képét… vagy azt a srácot... Mert miért is ne? Mert egy lájk már azt jelenti, hogy megcsaljuk egymást? Arról nem is beszélve, hogy egyszerűen nem kell nyomon követnünk egymás életét ott, hiszen a valós életben együtt vagyunk! Mindent megosztunk egymással. Mindent megbeszélünk.

Ez a terület legyen olyan, ahol szórakozunk, viccelődünk, fesztelenül, s nem lesz gond belőle.

Persze hozzátette, hogy bármikor megnézhetem az idővonalát, amikor együtt vagyunk. Belép, nézegessem, olvasgassak, és kérdezzek, ha van valami. De azt nem szeretné, ha rágódnék rajta, ha titokban lesném és csendben figyelném, miközben morgok, meg feszültség lenne bennem.

Csináljuk nyíltan! Szóval nincs titkolnivalója, de nem akar egy állandó feszültségforrást.

Elgondolkoztam… mint mindig, ha valamit mondott nekem. Rájöttem, hogy igaza van! Határtalan bizalmat jelent valaki idővonalát a saját belépése után megnézni, ahogyan ő látja! Sokkal többet, mintha ismerősként tekinthetném meg! Szabadságot kért, és nem egy titkos oldalt.

Reakcióm az volt, hogy én vontam vissza a jelölést, és azóta egyszer sem kértem betekintést az idővonalára! Soha nem éltem a felajánlott lehetőséggel, hogy bármikor bármibe beleolvashatok. Soha többé nem volt téma közöttünk. Nincs féltékenység, nincs vita. Maximálisan megbízunk egymásban. Már hosszú idő óta. Jól van ez így. Megértettem, sőt, egyet is értek vele! Nyugodtan hátradőlhetek.

Következtetés

Vesztettem ezzel bármit is? Semmit! Sőt! Nyertem! Egy szuper társat, egy remek párkapcsolatot!

Fontos egy kapcsolatban elismerni a másikat. Fontos megérteni, hogy azért, mert már nem egyedül vagyok, hanem ketten vagyunk, attól még két külön álló személyek vagyunk, két külön, és bizony általában igen eltérő személyiséggel.

Az, hogy életünket összekötöttük, most már együtt folytatjuk tovább, hogy a jövőnk közös, nem azt jelenti, hogy feladjuk magunkat. Nem azt jelenti, hogy eggyé olvadtunk. Nem azt jelenti, hogy megváltozunk.

Azt jelenti, hogy segítjük egymást a kibontakozásban, motiváljuk egymást céljaink elérésében. Nem korlátozzuk, nem gusba kötjük egymást. Szerintem  kapcsolatunkat egy magasabb szintre emeltük. Elmondhatom, hogy megérte!