A történelem ismétli önmagát… bár most másképp és másért, de ismét mindenki Párizsra figyel. Sajnos megint gyászba borult egy nemzet, s vele együtt Európa.
Párizsi lövöldözés és robbantás...
Nem lehet szavakat találni az ott történtekre. Ember ember ellen fordult, erre nincs mentség.
Mély gyászba borult a város, még a fények is kialudtak, gyászhoz illőn elsötétedett minden.
Fájdalom a szívekben, kérdések a fejekben.
Őszinte részvétünk mindenkinek!
A franciaországi változásokra (1789)
Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,
S gyászos koporsóba döntő vas-igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri!
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!( Batsányi János )
Hozzászólások