Csakazértis

Régebben írtam már erről a témáról. Azonban úgy vélem,  folyamatosan aktuális, így ideje ismét elővennem.

Nem csak írok, de olvasok is, és bizony néha hozzászólásaimmal erősítek egy-egy cikket. Szörnyülködve olvasom egyes társam véleményét. És itt most nem azon van a hangsúly, hogy hogyan vélekedik egy-egy dologról, hanem hogy hogyan teszi, milyen módon ad hangot ennek. A sítlus, a félreértelmezés, a belebeszélés, hozzágondolás, bántás és sértés eszközei mindennaposak. A személyeskedésről nem is beszélve!

Egyik blogíró társam fogalmazta meg nagyon frappánsan a jelenséget. Nagyon sajátos, ámde találó megközelítés, és el kell ismernem, valóban igaz.

Sajnos igaz az a tény, hogy aki harcba indul, ne csodálkozzon, hogy lőnek. És itt bizony lőnek! Sőt, ahogyan észrevettem, néhány állandó katona is van, akik általában ugyanazt a tartalmat írják a te posztodra, az enyémre, a másikéra. :)
VMS

Szeretnél kiváló kommentelő lenni? Akkor feltétlenül tartsd be a következő pontokat, avagy az útmutató legfontosabb alapelemei:
 

1. Kritizálj! Ez szinte kötelező!
2. Kössél bele, kötekedj!
3. Ítélj, ítélkezz, és lehetőleg vedd a fejét az írónak! Legjobb, ha azonnal kivégzed!
4. Az sem árt, ha személyeskedsz! Ne a poszthoz szólj hozzá, a cikk tartalmához, hanem köss bele az íróba!
5. Minél erősebben szólj be, úgy a tuti!
6. Persze mondd meg az igazat, mert te már csak tudod!
7. Alázz, taposs a lelkébe!
8. Néhány soros posztból alkosd meg magadban a másik egész élettörténetét, és vonj le mindenféle téves, negatív következtetést!
9. Hasonlóan kemény, alázó hozzászólásokkal feltétlenül érts egyet!
10. Ruházd fel az írót mindenféle nem létező, hazug, de persze csakis negatív jelzővel!
11. Költsél hozzá a történethez minél keményebb, durvább történetet! Egészítsd ki azt!
12. Véletlenül se értsd meg a leírtakat, a szövegértés hálátlan feladat!
13. A sorok között se olvass, ne erőltesd meg vele magad! Gondolkodni egyszerűen fárasztó!
14. Na azokat a jelzőket, hogy empatikus, együttérző, megértő felejtsd el! Ha valaha léteztek is, töröld a szótáradból! Örökre száműzd!

Kedvenc idézetem egy nagy elmétől:

A gondolkodás kemény munka. Ezért csinálják oly kevesen.
Albert Einstein

Ne feledjük el azon kisebbséget, aki értelemmel és kellő intelligenciával rendelkezik, s nem törekszik a fent említett tökéletességre. Aki bár ellenállhatatlan vágyat érez gondolatai megfogalmazására, de mindezt kellő értelemmel, átgondoltan teszi. Nekik köszönjük az építő és korrekt kritikát, még akkor is, ha az nem pozitív!

Mindenkinek ezúton ajánlom figyelmébe a Gondolta a fene! című posztot!

Valamint a Blogger kapcsolata az olvasóval írásomban pont egy olyan esetet boncolgatva elmélkedem, amikor is az író nem kíváncsi az olvasó véleményére.

Kíváncsian várom mindenki véleményét! Kúlturált formában. :-)

A téma sokunkat érint. Ki ne kapott volna már itt közülünk hideget-meleget a kedves, empatikus, és intellektuális hozzászólóktól. Amikor a névtelenségbe burkolózva feljogosítva érzik egyesek magukat arra, hogy beszóljanak az írónak. Mintha az kötelező lenne. Mindenki ismeri őket. Szinte már névről is. Álarcuk mögé bújva osztják az észt, amiből nekik oly sok adatott.

Egyik blogíró társam fogalmazta meg nagyon frappánsan a jelenséget. Nagyon sajátos, ámde találó megközelítés, és el kell ismernem, valóban igaz.

Sajnos igaz az a tény, hogy aki harcba indul, ne csodálkozzon, hogy lőnek. És itt bizony lőnek! Sőt, ahogyan észrevettem, néhány állandó katona is van, akik általában ugyanazt a tartalmat írják a te posztodra, az enyémre, a másikéra. :)
VMS

Szeretnél kiváló kommentelő lenni? Akkor feltétlenül tartsd be a következő pontokat, avagy a kézikönyv legfontosabb alapelemei:

1. Kritizálj! Ez szinte kötelező!
2. Kössél bele, kötekedj!
3. Ítélj, ítélkezz, és lehetőleg vedd a fejét az írónak! Legjobb, ha azonnal kivégzed!
4. Az sem árt, ha személyeskedsz! Ne a poszthoz szólj hozzá, a cikk tartalmához, hanem köss bele az íróba!
5. Minél erősebben szólj be, úgy a tuti!
6. Persze mond meg az igazat, mert te már csak tudod!
7. Alázz, taposs a lelkébe!
8. Néhány soros posztból alkosd meg magadban a másik egész élettörténetét, és vonj le mindenféle téves, negatív következtetést!
9. Hasonlóan kemény, alázó hozzászólásokkal feltétlenül érts egyet!
10. Ruházd fel az írót mindenféle nem létező, hazug, de persze csakis negatív jelzővel!
11. Költsél hozzá a történethez minél keményebb, durvább történetet! Egészítsd ki azt!
12. Véletlenül se értsd meg a leírtakat, a szövegértés hálátlan feladat!
13. A sorok között se olvass, ne erőltesd meg vele magad! Gondolkodni egyszerűen fárasztó!
14. Na azokat a jelzőket, hogy empatikus, együttérző, megértő felejtsd el! Ha valaha léteztek is, töröld a szótáradból! Örökre száműzd!

Kedvenc idézetem egy nagy elmétől:

A gondolkodás kemény munka. Ezért csinálják oly kevesen.
Albert Einstein

Ne feledjük el azon kisebbséget, aki értelemmel és kellő intelligenciával rendelkezik, s nem törekszik a fent említett tökéletességre. Aki vagy nem nyúl a billentyűzet után, mert nem érez ellenállhatatlan vágyat gondolatai megfogalmazására, vagy megteszi ugyan, de mindezt kellő értelemmel, átgondoltan csinálja. Nekik köszönjük az építő és korrekt kritikát, akkor is, ha nem pozitív!

Mindenkinek ezúton ajánlom figyelmébe a Gondolta a fene! című posztot!

Valamint a Negyven felett babázni posztot, ami egyebek mellett méltó példája a tökéletességre törekvő kommentelőknek!